Big Bang 6.rész

VI. - A strand

Másnap reggel ismét korán keltem. Végre itt a nyár és aludhatnék, de egyszerűen nem tudok. Olyan izgatott vagyok, hiszen tudom, hogy minden nap vár rám valami újabb kaland szeretett bandámmal. Milyen rossz lesz majd, ha elmennek. Előre látom, hogy bőgni fogok... Nem is akarok belegondolni! Frissen kipattanok ágyamból, felveszem egy kényelmes pólót és nadrágot, kezembe veszem mp3 lejátszómat, majd lemegyek a konyhába. Belépve megpillantom a tegnapi nap után a mosogatóban maradt halom edényt. De még ettől sem megy el a kedvem. Bekapcsolom a kezemben lévő zenekütyüt, bedugaszolom füleimet és egy Big Bang számra dalolászva, táncikálva elkezdek mosogatni. Ha most valaki belépne a helyiségbe, az biztosan hülyének nézne. Egy jó háromnegyed óra múlva végeztem is. Visszamentem szobámba, kitártam szekrényem ajtaját és keresni kezdtem a fürdőruhámat. Őszintén szólva nem rajongok nagyon a strandért, de ha Taeyanggal tölthetem a napomat, akkor mindenben benne vagyok. Végre megleltem a bikinimet. Átmentem az emeleten található fürdőbe, felvettem a ruhadarabot, majd beálltam a tükör elé és szemlélgettem magamat. Nem voltam elégedett. Mondjuk sosem vagyok az magammal. De nincs más választásom, kénytelen leszek elviselni ezt egy délután erejéig. Még egyszer belenéztem a tükörbe és a szemem elé képzeltem a srácok arcát, hogy vajon ők mit szólnának a látványhoz. Legelőször Taeyang arca jelent meg. Szemei csillogtak az örömtől, valamint enyhén szája szélébe harapott. Tetszeik neki. Utána jött Seungri. Mint egy kisöcsi, bohókásan felmutatta hüvelykujját és rám kacsintott. Daesung komolyan nézett rám, szép lassan végigmért, majd kimért szavakkal megjegyezte, hogy csinos vagyok. TOP állához emelte kezeit, körbejárt, majd mikor megállt előttem, bólintott egyet. Utolsóként GD következett. Tőle előre félek. Látom, ahogy szemei majd kiesnek a helyéről és égő vágy rejtőzik bennük, nagyot nyel, majd nyelvével megnyalja szája szélét, s végül füttyent egyet. Örülnék neki, ha tényleg így reagálnának. Miután befejeztem álmodozásomat, visszatértem szobámba, elővettem strandtáskámat és belepakoltam a szükséges holmikat. Ezután újra szekrényem felé vettem az irányt és elővettem egy csomó egyberészes szoknyát, valamint rövidnadrágokat, topokat, miniszoknyákat. Az ágyam se perc alatt tele lett, de nekem fogalmam sem volt, hogy melyiket vegyem fel.
-Újabb randi?-jött be húgom a szobába.
-Nem randi, csak barátok vagyunk és kiugrunk a strandra.-feleltem, közben magam elé tartottam egy ruhát.
-Értem. És mi volt tegnap?-kérdezte kíváncsian.
-Semmi, mivel ismét kopogás nélkül nyitottál be.-válaszoltam egy másik ruhadarabbal a kezemben.
-Bocsánat. Ne azt. Inkább próbáld meg ezt ezzel.-nyújtott felém egy farmer rövidnadrágot és egy nyakbakötős topot.
-Hm, ez így tényleg jól néz ki együtt. Ezért megbocsátom neked a tegnapit.-mondtam.
-Ilyet csak akkor mondasz, ha szerelmes vagy.-mondta tesóm.
-Nem nem vagyok az.-próbáltam tiltakozni, miközben felöltöztem.
-Remekül nézel ki. Sok sikert!-szólalt meg húgom, majd kiment a szobából.
Gyorsan visszapakoltam ruháimat a szekrénybe, majd ellenőriztem, hogy mindent bepakoltam-e, mikor megszólalt a csengő. Ez biztosan Taeyang lesz. Lesiettem a lépcsőn és kinyitottam az ajtót. Igazam volt, Taeyang volt az. Farmernadrágot és egy fehér ujjatlan trikót viselt, fején ott ült ruházatának elhagyhatatlan kelléke, egy baseballsapka. Irtó szexin nézett ki. Megint. Lazán nekitámaszkodott az ajtófélfának, arcán hatalmas mosoly jelent meg.
-Szia! Készen vagy?-üdvözölt.
-Szia! Igen, mehetünk.-feleltem, közben szívem ezerrel vert.
-Nagyon csinos vagy.-bókolt nekem.
-Köszönöm.-pirultam el.
-A menedzserünk odaadta mára az autót, szóval nem kell se gyalogolnunk, se buszoznunk.-mesélte, közben elindultunk a házuk felé.
-Tud valamelyikőtök vezetni?-érdeklődtem.
-GD tud.-jött a válasz.
-Biztos be merjek ülni?-viccelődtem.
Taeyang is elnevette magát, majd így szólt:
-Majd én vigyázok rád.
-Rendben.-csak ennyit tudtam kinyökörögni.
Odaértünk az autóhoz, a többiek éppen pakoltak be a csomagtartóba. Mindenki lazán és nyáriasan volt felöltözve. A tévén keresztül még sosem lehetett így látni őket, főleg nem TOP-ot. Boldog voltam, hogy nekem ehhez is van szerencsém.
-Szia csajszi!-köszönt nekem Seungri. Hova szeretnél ülni?-kérdezte.
Kérdőn Taeyangra néztem, aki elvette tőlem táskámat és odasúgta, hogy hátra.
-Szia! Nekem mindegy, csak ne előre.-válaszoltam.
-Oda nem is ülhetnél, mert az az én helyem.-szólt oda TOP.
-Akkor mellém ülsz.-fogta meg a kezemet a maknae, majd betuszkolt az autóba és ő is behuppant mellém.
A másik oldalamra Taeyang ült, mellé pedig Daesung. Végül GD is előkerült, beült a kormány mögé és belenézett a visszapillantó tükörbe, hogy megigazítsa haját. Csak akkor vett észre. Pár másodpercig szemeztünk.
-Nem indulunk?-kérdezte Daesung.
-De.-mondta G-Dragon és beindította a kocsit.
Fél órás út után meg is érkeztünk a fürdőhöz. Mindenki kiszállt a járműből, elővettük a csomagokat is, majd a bejárathoz mentünk. Miután kifizettük a jegyeket, én a lány öltöző felé vettem az irányt, a fiúk pedig a másik neműbe. Gyorsan átöltöztem, majd hevesen dobogó szívvel megindultam kifelé, hiszen tudtam, hogy a srácok már ott fognak várni rám. Izgultam, hogy mit fognak szólni. Mikor kiléptem 5 szempár tapadt rám. Éreztem, hogy arcom teljesen elpirul. Mindenki pontosan úgy reagálta le a helyzetet, ahogy azt otthon elképzeltem. Boldog voltam.
-Hová menjünk legelőször?-kérdezte Seungri, aki nagyon izgatott volt.
-Döntsön Noémi, hiszen ő az egyetlen hölgy.-ajánlotta Daesung.
-Nekem teljesen mindegy. Nem tudom, hogy ti mit szoktatok vagy szerettek csinálni, szóval inkább válasszatok ti.-feleltem.
-Menjünk csúszdázni!-szólalt meg TOP.
-Én benne vagyok.-vágta rá GD.
-Támogatom az ötletet.-mondta Seungri is.
~Jajj ne, tudtam!-gondoltam magamban.
Nem mertem bevallani, mert cikinek éreztem, de félek a csúszdáktól.
~Valamit ki kell találnom... De mit mondjak?-pánikoltam.
-Valami baj van?-kérdezte tőlem Taeyang.
-Dehogy, nincsen semmi. Csak azon gondolkoztam, hogy mehetnénk párosával és így akár versenyezni is lehet.-bukott ki belőlem.
-Remek ötlet. A vesztes fizeti a kaját.-jegyezte meg Daesung.
-És hogy döntsük el a párokat?-kérdezte G-Dragon.
-Kő-papír-olló vagy mindenki megy mindenkivel egyszer.-feleltem gondolkodás nélkül.
-Ez így igazságos.-bólintott rá Taeyang.
-Akkor én TOP-val megyek először.-közölte velünk Daesung.
-Én meg GD-vel.-mondta Seungri.
-Akkor te velem jössz.-mosolygott rám Taeyang, majd felém nyújtotta kezét, hogy karoljak belé.
Úgy is tettem, gyorsan lepakoltuk cuccainkat a fűbe, majd odamentünk a csúszdákhoz. Természetesen a lehető legmagasabbat és leghosszabbat választották ki.
~Ezek meg akarnak engem ölni! És én még azt javasoltam, hogy versenyezzünk, nem vagyok normális! De legalább kapaszkodhatok Taeyangba.-győzködtem magamat.
Pár perc múlva már a lépcső tetején találtam magamat. Lenéztem. Nem kellett volna. Tutira meg fogok halni vagy fulladni.
-Gyere, vagy utolsók leszünk és fizethetünk.-mondta.
Remegő lábakkal léptem közelebb a csúszda szájához. Taeyang észrevette, mert így szólt:
-Nem kell félned, megígértem, hogy vigyázok rád.
Eszembe jutottak korábbi szavai.
~Igaza van, nem kell félnem. Mellette biztonságban érezhetem magam.-beszéltem meg magammal.
-Rendben.-feleltem határozottan.
-Ülj le én meg mögéd ülök és átkarollak, így biztosan nem lesz semmi bajod.-magyarázta Taeyang.
Hallgattam rá és leültem a csúszda szélére. Ő szorosan mögém ült, majd lassan átkarolta derekamat. Kezei forróak voltak, de érintésétől először kirázott a hideg, majd lassan érezni kezdtem, ahogy terjed bőrömön a meleg. Olyan közel volt hozzám, hogy éreztem leheletét nyakamon. Kellemes volt, mint egy nyári szellő. Lecsuktam szemeimet, hogy átérezzem a pillanatot, de akkor hirtelen elindultunk. Az elején egész tűrhető tempót diktáltunk, de egy idő után egyre gyorsabbak lettünk. Éreztem, ahogy az adrenalin felpezsdül testemben és kapkodva vettem a levegőt. Megfogtam Taeyang kezeit és még szorosabbra fűztem őket derekamon. Már teljesen bele voltam nyomulva ölébe, de nem szólt érte.
-Készülj, mert mindjárt leérünk.-kiabálta fülembe.
Szerencsére meghallottam szavait, így vettem egy nagy levegőt, majd abban a pillanatban elmerültünk. Alig voltam pár másodperig a víz alatt, mert erős karjai segítségével gyorsan a felszínre hozott. Nem is volt olyan szörnyű, mint gondoltam. Természetesen utolsók lettünk, de nem haragudott rám. Nekem ez a tempó is gyors volt, nem akarom tudni, hogy a többiek hogy szabdaltak. Pedig nem úszom meg. Szép sorban le kell csúsznom mindenkivel. Ezután Daesunggal mentem, vele még Taeyangnál is lassabban mentünk. Seungrival egész gyorsak voltunk, de az sem volt semmi TOP-éhoz képest. Furcsán és egyben remekül éreztem magam, hogy mindenkihez odabújtam. Most GD következett. Nem tudtam, hogy mire számítsak.
-Felkészültél, Nyuszi?-kérdezte, miközben elfoglalta helyét.
-Mi-milyen nyuszi? Nem vagyok nyuszi!-akadtam ki, pedig tudtam, hogy igaza van.
-Na gyere.-pacskolta meg a csúszdát lába között.
Erőt vettem magamon, odaballagtam mellé, majd átléptem lábát, hogy le tudjak ülni. Nagy szerencsétlenségemre megcsúsztam és majdnem elestem, de ő egyik kezét derekamra, másikat pedig fenekemre helyezve megfogott. Gyorsan egyensúlyba hoztam magam, levettem kezét hátsómról, majd leültem.
-Nagyon formás.-súgta fülembe, közben szorosan magához húzott.
Szerencséjére nem tudtam válaszolni, mert hirtelen elindultunk. Alig vártam, hogy leérjünk és leordítsam a fejét. Ám idő közben minden mérgem elszállt. Becsuktam szemeimet, hogy ne fröcsköljön a beléjük a víz. Nem kellett volna. Sikeresen kikapcsoltam az agyamat és próbáltam elfelejteni, hogy hol is vagyok valójában. Sikerült is. Semmire sem gondoltam, csak a melegséget éreztem, ahol GD testrészei hozzám értek. Kellemesen jó érzés volt. Órákig el tudtam volna lenni ebben a helyzetben.
~Úristen! Miket gondolok én? Ő GD! Ez nem lehet!-torkoltam le magamat.
Hirtelen kanyar következett, megijedtem és sikítottam egyet.
-Nyugi, nincs semmi baj!-suttogta a fülembe G-Dragon, majd még szorosabban magához ölelt.
Most már szívverését is éreztem. Nem tudtam eldönteni, hogy azért van-e, mert élvezi a csúszdázást vagy a túlzott közelség miatt. De nem is volt időm ezen gondolkozni, hiszen láttam,hogy mindjárt leérünk. Vettem egy nagy levegőt és vártam, hogy elsüllyedjek, de nem történt meg. Kíváncsian kinyitottam szemeimet. GD mosolyával találtam szemben magamat. A víz felett tartott.
-Aranyos vagy, amikor félsz.-mondta nyájas hangon.
-Most már letehetsz.-csak ennyit mondtam.
Hallgatott rám és lerakott öléből. A lehető leggyorsabban igyekeztem kifele a vízből. Nem is törődtem azzal, hogy végre elsőként értem le. Bár mindegy volt, mert a többi körben vesztettem, szóval nekem kell fizetnem. A medence szélén vártam dideregve a többiekre, hogy kijöjjenek.
-Fázol?-kérdezte Taeyang aggódva, mikor kiszállt.
Nem tudtam válaszolni, mert leblokkoltam az elém táruló látványtól. A vízcseppek szépen lassan folydogáltak lefelé kidolgozott testén, haján és arcán is. Ajkát is megtalálta egy eltévedt cseppecske. Legszívesebben lesókoltam volna róla, de feleszméltem, mikor átkarolt.
-Így biztosan jobb lesz.-mondta egy széles mosollyal.
Mikor Seungri ezt meglátta, megböködte TOP karját, aki rögtön felénk nézett és fütyült egyet.
-Udvarolunk?-szekálta Taeyangot.
Én csak nevettem és megforgattam szemeimet. GD-re pillantottam és szomorúsággal kevert fájdalmat láttam szemeiben.
-Nah menjünk enni, mindjárt éhen halok!-fakadt ki Daesung.
-Én is.-mondtam csendesen, így a büfék felé vettük az irányt.
Mindenki kiválasztotta, hogy mit kér, megrendeltük, majd leültünk egy asztalhoz és vártunk. Negyed óra múlva meg is kaptuk az ételeket és fel is faltuk. Ezután visszamentünk oda, ahova lepakoltuk holmijainkat.
-Mit csináljunk?-kérdezte Seungri.
-Nekem elég volt egy darabig a vízből, szóval kifekszem egyet napozni.-közöltem.
-Mi megyünk, körbenézünk egyet Daesunggal.-mondta TOP.
-Én is megyek.-lelkendezett Seungri.
-Szerintem én itt maradok és pihenek egyet kaja után.-felelte Taeyang.
-Gd te jössz?-érdeklődött a maknae.
-Most nem, én is maradok.-válaszolta, majd rám  és Taeyangra nézett.
~Remek. Lőttek az édes kettesnek.-gondoltam magamban.
A többiek elvonultak. Én leültem a törölközőmre, Taeyang felvette napszemcsijét és ő lefeküdt saját törcsijére. GD elkezdett kotorni táskájában. Naptejet vett elő.
-Segítesz?-kérdezte.
Nem akartam bukó lenni, így bólintottam. Megvártam, míg elhelyezkedik, majd mellé kuporodtam, nyomtam egy kicsi krémet tenyerembe és bekentem a hátát. Szemlátomást élvezte a helyzetet. Hogy ne érezze különlegesnek magát, ugyanezt megcsináltam Taeyanggal is. Utána saját magamat is bekentem, ahol tudtam, de a hátamat nem értem el.
-Segítsek?-érdeklődött GD.
Nem akartam leégni, így elfogadtam segítségét. Szerencsére Taeyang nem nézett fel, így nem éreztem magam annyira kellemetlenül. Sőt őszintén szólva jól esett, elég jó masszírozó kezei vannak ennek a lükének. Miután végzett, mindketten elnyugodtunk. Elaludtam, arra keltem fel, hogy valaki jég hideg vizet locsolt a hátamra. Felnéztem. Seungri volt az.
-Ideje felkelni Csipkerózsika.-mondta nevetve.
Felültem és körbenéztem. Sem Taeyang, sem GD nem volt mellettem.
-Többiek?-kérdeztem.
-Csobbantak egyet a vízben.-felelte.
-És te?-érdeklődtem.
-Én egész eddig bent áztam, gondoltam megnézlek.-válaszolta.
-Értem. Húh de meleg van! Nincs kedved eljönni velem jégkrémet venni? Meglephetnénk a többieket.-ajánlottam fel.
-Dehogynem.-egyezett bele rögtön.
Kivettem pénztárcámat, de Seungri megfogta a kezemet és megcsóválta fejét.
-Nem gondolod, hogy hagyom, hogy te fizesd.-mondta.
-A kaját is én fizettem.-közöltem.
-Mikor aludtál Taeyang visszatette a pénzedet a tárcádba.-magyarázta Seungri.
-Hogy mi? Miért csinálta?-értetlenkedtem.
-Egyértelmű. Teljesen odavan érted és figyel rád.-szaladt ki a maknae száján.
-Tényleg?-mosolyogtam.
-Nem mondtam semmit.-tette a szájára kezét a maknae.
Seungri segítségével mindenkinek megvettük kedvenc jégkrémjét, majd a medencéhez mentünk, ahol a fiúk hülyéskedtek. Öröm volt nézni őket, hogy ilyen jól érezték magukat. Mikor észrevettek minket és a nyalánkságokat, rögtön kijöttek.
-Mit szólnátok, ha lenyomnánk egy tengomeccset?-kérdezte TOP.
-Én olyat nem tudok.-mondtam szégyenkezve.
-Semmi gond, az férfias dolog.-nyugtatgatott Daesung.
-De akkor páratlanul leszünk.-állapította meg Seungri.
-Majd akkor én kiszállok.-ajánlotta fel Taeyang.
-Hát ha így akarod, akkor oké.-mondta GD, majd elindult, a többiek pedig követték.
Kettesben maradtunk Taeyanggal.
-Gyere velem, van egy meglepetésem a számodra.-fogta meg a kezem.
Ellenkezés nélkül követtem. Kíváncsi voltam, hogy hova visz. A strand leghátsó részéig gyalogoltunk, ahol egy lélek sem volt, csak egy faház. Hirtelen megállt és így szólt:
-Kérlek csukd be a szemed és várj egy percet.
Szót fogadtam, becsuktam szemeimet és vártam. Pár pillanat múlva felkapott ölébe és cipelni kezdett, aztán lépett egyet és leültetett valahova.
-Most már kinyithatod.-súgta fülembe.
Kinyitottam szemeimet. Egy csónakban találtam magamat. Ő ott ült mellettem. Elkezdett pedálozni és elindultunk befelé.
-Ez hihetetlen. Mikor kölcsönözted ki?-kérdeztem meglepetten.
-Amikor aludtál.-felelte mosolyogva.
-Ejj mennyi mindent csinálsz te titokban.-állapítottam meg.
-Mert?-csinált úgy, mintha nem tudná, hogy miről beszélek.
-Tudok mindent, köszönöm.-csak ennyit mondtam.
-Ugyan, semmiség.-felelte.
-Nekem sokat jelent.-mondtam alig hallhatóan.
De ő ezt is meghallotta, mert így szólt:
-Ennek örülök.
Ezután csend lett, egyikünk sem beszélt. Csak némán néztük egymást. Közelebb csúszott hozzám, átkarolta vállamat. Én vállára hajtottam fejemet és néztem az időközben lemenő napot. Egy óra múlva sajnos vissza kellett mennünk, nem akartuk, hogy a többieknek feltűnjön hiányunk. Miután a többiek végeztek a meccsel, még mártóztunk egyet az egyik élménymedencében, majd az öltözők felé vettük az irányt. Gyorsan megtörölköztünk és átöltöztünk, majd elindultunk haza. A nap végére mindenki kimerült, így a hazafelé vezető úton elég csendesek voltunk. Egy idő után mindenki elaludt, csak én maradtam ébren, meg GD. Én is szívesen aludtam volna, de nem tudtam, mert tekintete a visszapillantó tükrön keresztül arcomba fúródott.
-Mi az?-kérdeztem.
-Gyönyörű vagy, egyszerűen nem tudom levenni rólad a szemeimet.-felelte nemes egyszerűséggel.
-Ezt most higgyem is el?-horkantam fel.
-Igen.-csak ennyit mondott.
Láttam szemében, hogy tényleg igazat mond. Hálás voltam ezekért a szép szavaiért. Végre kezdi megmutatni kedves oldalát is.
-Amúgy hova tűntetek Taeyanggal?-tette fel a kérdést.
-Csak sétáltunk, meg beszélgettünk.-hazudtam.
-Velem is eljöttél volna?-kérdezte.
-Valószínűleg igen.-feleltem halkan.
Megjelent a szokásos kacér mosoly arcán.
-Akkor holnap el kell jönnöd velem egy randira.-közölte.
-Te most komolyan randizni hívsz? Engem?-lepődtem meg.
-Igen, jól hallottad.-válaszolta.
-Nem értem miért, mikor tudod, hogy nekem...
-Tudom.-vágott szavamba. De egy próbát megér, hát ha sikerül megváltoztatni az érzéseidet.-magyarázta.
-Hát rendben, legyen. De csak egy feltétellel.-mondtam komolyan.
-Mi lenne az?-kérdezte.
-Taeyang nem tudja meg.-kötöttem ki.
-Nem fogja.-mondta rideg hangon.
Ezután már nem beszéltünk többet, én is álomba estem. Akkor ébredtem fel, mikor megérkeztünk. Megköszöntem a többieknek ezt az újabb remek napot, majd elköszöntem tőlük. Taeyang ragaszkodott hozzá, hogy hazakísérhessen. Nem tiltakoztam. Hamar odaértünk a házunk elé.
-Köszönöm szépen a csónakozást, sikeresen megleptél vele és remekül éreztem magam.-szólaltam meg.
-Örülök, hogy jól érezted magad. Én is, de csak azért, mert veled lehettem.-felelte.
Éreztem, hogy elpirulok, így lehajtottam fejemet. Ő azonban gyengéden megfogta államat és felemelte fejemet.
-Ne szégyelld magadat, szeretem látni, mikor elpirulsz.-mondta gyengéd hangján.
-Remélem tudod, hogy folyton zavarba hozol.-magyaráztam neki.
-Bocsánat, de muszáj megbizonyosodnom róla, hogy mit gondolsz rólam.-felelte.
-Szerintem nem nehéz kitalálni.-nevettem el magam zavaromban.
-Akkor biztos nem haragszol meg ezért.-hadarta, majd közelebb lépett hozzám és egy puszit nyomott arcomra. Jó éjt! Remélem látjuk egymást holnap.-köszönt el.
-Nem leszek itthon egy darabig. De ha ráérek, akkor átnézek mindenképpen.-válaszoltam.
-Rendben. Szia!-búvsúzott el végleg.
-Jó éjt, szia!-integettem neki, majd bementem a házba.