Big Bang 13.rész

Másnap reggel korán keltem. A többiek még aludtak. Miután összeszedtem magam, nekiálltam elmosogatni a tegnap esti edényeket és poharakat. Miután végeztem, kimentem a teraszra és kezemben egy fürt szőlővel leültem. Csak bámultam a gyönyörű tájat.
-Jó reggelt!-köszönt GD.
-Köszi, neked is.
-Szabad?-mutatott a padra.
-Persze. Kérsz?-nyújtottam felé a szőlőt.
-Köszönöm.-mondta és vett belőle.
-Többiek még alszanak?
-Nem, már ébredeznek. Ma TOP és Zsófi csinálnak ebédet.
-Én is így gondoltam. Én ma már mosogattam egyet.-feleltem.
-Miért nem szóltál? Segítettem volna.
-Elvonta a gondolataimat.
-Még mindig nem beszélt veled?
-Azt hiszem próbált, de nekem nem ment…-vallottam be.
-Akarsz beszélni róla?
-Ne haragudj, de nem.
-Rendben. De ha meggondolod magad, akkor nyugodtan keress meg.
-Kedves tőled.
-Sziasztok!-lépett ki a ház ajtaján Taeyang.
-Szia!-üdvözöltük.
-Na én megyek futni egyet.-mondta GD és el is ment.
-Leülsz?-érdeklődtem.
Nem mondott semmit, de leült mellém.
-Ne haragudj a tegnapi miatt…-kezdtem bele.
-Semmi gond.-vágott szavaimba.
-Hiányzol.-csúszott ki számon.
-Te is nekem.-nézett rám.
-Átölelhetlek?-kérdeztem halkan.
-Örülnék neki.-felelte.
Válasza zene volt füleimnek. Nem is tudja, milyen szörnyen vágytam már erre a percre. Kitárta karjait én pedig lassan közeledtem felé- Karjaimat átkulcsoltam derekán, testemet szorosan övéhez nyomtam, arcomat pedig mellkasába rejtettem. Nem is tudom leírni, mennyire jó érzés volt ez. Rajta is éreztem, hogy élvezi. Lassan eltolt magától. Én értetlenkedve néztem fel rá. Bal kezét arcomra helyezte és végigsimította azt. Mélyen szemembe nézett, majd elmosolyodott. Szívem hevesen kalapálni kezdett. Imádtam mosolyát, de ezt, amit most adott még jobban értékelem, mint az összes eddigit. Testem önállósítva magát lassan közeledett felé. Már majdnem elértem ajkait, mikor egy éles hang zökkentett ki minket saját kis világunkból.
-Jó reggelt!
Ijedve húzódott el tőlem. A hang irányába néztem és megláttam Hyorint.
-Szia!-köszöntem én is illedelmesen.
-Oppa! Megkérdezhetem, hogy mit szeretsz? Szeretnék neked uzsonnát csinálni.-mondta vidáman és odaszökkent Taeyang mellé.
Én csöndesen néztem az eseményeket. Magamban persze rögtön válaszoltam Hyorin kérdésére. A churros az, egy spanyol étel, melyet csak standokban árulnak.
-Bármit szívesen megeszek.-felelte végül.
-Rendben, akkor meglepit kapsz!
-Taeyang gyere be egy kicsit!-kiabált bentről TOP.
-Ne haragudj, de most mennem kell.-mondta Hyorinnak.
-Semmi gond, csak ezt akartam kérdezni. Majd ebéd után találkozunk.
Rám is vetett egy bocsánatkérő pillantást, majd bement a házba.
-Nem is tudtam, hogy ilyen közel állsz Taeyanghoz. Azt hittem GD-vel vagy jóban.-fordult felém Hyorin.
-Mindenkivel jól kijövök.
Nem akartam elmondani, hogy mi van köztem és Taeyang között. Igazából én sem tudtam, hogy most akkor még együtt vagyunk-e vagy nem. Bár az előbbiekből leszűrve, lehet, hogy már nem haragszik rám.
-Tudod nekem nagyon bejön Tae. Igazi sármos férfi és nagyon kedves is.
-Azt gondoltam. Igen, tudom, milyen.-mosolyodtam el.
-Nagy nap lesz ez a mai!
-Miért?-érdeklődtem.
-Majd meglátod!-válaszolta, azzal elment.
-Ez meg mi volt?-kérdeztem magamtól.
Valami rosszat sejtettem. Hamar eljött a délután. Felszedtük Kimiéket és elmentünk a farmra segíteni. A farm egy domboldalon helyezkedett el. Még szebb volt a kilátás, mint amúgy. Hosszú és rengeteg almafasor volt, melyet mind le kellett szedni.
-Nem lesz egy könnyű menet.-állapította meg Daesung.
-Úgy a leggyorsabb, ha párokba álltok. Egyikőtök felmászik a létrára és szedi az almát, míg a másik tartja a kosarat. Ha betelik a kosár, akkor öntsétek az almákat a ládákba. Majd végül a ládákat fel kell rakni a kocsira és elvisszük a piacra eladni őket.
-Hűha! Nem lehet egyszerű egész évben ezt csinálni.-mondta Seungri.
-Elég fárasztó munka, de kell a pénz.-mondta a farm tulajdonosa.
-Akkor ideje párokba állni és nekiállni. Jah és Zsófi velem lesz.-szólalt meg TOP.
 -Azt mindjárt gondoltuk. Én akkor Orsit választom.-jegyezte meg Daesung.
-Leszel velem Kimi?-kérdezte Seungri.
Kimi nem felelt, GD felé nézett, akit nem érdekelt ez az egész dolog.
-Oppa én veled szeretnék lenni!-hallottam meg Hyorin hangját.
Éreztem, hogy ez lesz. Taeyang kérdőn nézett felém. Én alig észrevehetően bólintottam egyet.
-Legyen.-felelte Hyorin felé fordulva.
-Akkor már csal én maradtam és Noémi.-jött oda hozzám GD.
Kimi csak ezután mondott igent Seungrinak.
-Ki mászik fel?-kérdezte G-Dragon.
-Én, te tartsd inkább a kosarat.-válaszoltam.
-Rendben főnök.-mondta nevetve.
Mindenki rendesen dolgozott, közben persze beszélgettünk, nevetgéltünk és fényképek is készültek. Két óra után tartottunk egy kis uzsonnaszünetet. Végig kellett néznem, ahogy Hyorin Taeyangot eteti. Hát őszintén szólva elég kellemetlen volt.
-Ne nézz oda.-szólt hozzám GD.
-De..-kezdtem volna bele.
-Semmi de. Fordulj felém.-mondta és vállaimnál fogva magával szembe fordított.
-Köszönöm.-mondtam halkan.
-Most legalább te is tudod, nekem milyen érzés volt.-jegyezte meg.
-Reggel beszéltem Hyorinnal és azt mondta, hogy nagy nap lesz a mai. Szerintem tervez valamit, csak nem tudom, hogy mit. Nem tudnád nekem kideríteni?-böktem ki.
-Beszélhetek vele, de nem ígérek semmit.
-Köszönöm.
-Neked bármit.
Éreztem, ahogy arcom elpirul. Hiába voltam szerelmes Taeyangba, ha egy fiú ilyet mond nekem, az rendesen zavarba tud hozni. A szünet után folytattuk a munkát. Körülbelül egy óra telt el, mikor egy hatalmas kiáltást lehetett hallani.
-Ááááá!
Rögtön a hang irányába néztem. Láttam, ahogy Hyorin alatt megbillen a létra és dőlni kezd. Taeyang is észrevette, így rögtön segítségére sietett. A létra jobbra dőlt, Hyorin pedig balra, egyenesen rá Taeyangra, aki a földre huppant. Úgy vettem észre, hogy Hyorin élvezte a helyzetet.
-Jól vagy?-kérdezte tőle Taeyang.
-Igen, köszönöm.-felelte mosolyogva Hyorin.
-Leszállnál rólam?-kérdezte zavartan Taeyang.
-Ö persze, bocsi.-mondta Hyorin, majd felpattant.
Nekem ez egy kicsit sok volt, így lemásztam a létráról és elviharoztam. GD utánam futott.
-Minden rendben?-kérdezte aggódva.
-P-persze.-feleltem szipogva.
-Gyere ide!-mondta, majd óvatosan magához húzott és simogatni kezdte hátamat, hogy lenyugtasson.
-Ne haragudj, hogy megint sírni látsz, de én ezt nem bírom nézni.-makogtam.
-Remélem tudod, hogy nekem meg azt szörnyű néznem, ahogy szenvedsz. Ez így nem mehet tovább!-mondta, majd elment.
Gondoltam, hogy mit akar tenni. Szívesen megakadályoztam volna, de ilyen szemekkel jobbnak láttam nem visszamenni a többiek közé, csak miután rendbe szedtem magam. Láttam, ahogy GD félrehívja Taeyangot. A kis baleset miatt újabb szünetet tartottunk. Én leültem az egyik fa alá és vártam, hogy G-Dragon visszatérjen.
-Csak nem rossz kedved van?-jött oda hozzám Hyorin.
-Nem, csak fáradt vagyok. Látom neked remek a hangulatod.
-Igen. A sors úgy akarta, hogy Oppa karjaiban landoljak. És ennél csak még jobb napom lesz.-mesélte boldogan.
-Hol van GD?-jött oda hozzánk Kimi.
-Elment beszélni Taeyanggal.
-Kár. Ma még nem is tudtam beszélni vele.-állapította meg szomorúan Kimi.
-Mindig Noémivel van.-fűzte hozzá Hyorin.
-Nem tehetek róla, hogy velem került egybe. Ha gondolod cserélhetünk.-ajánlottam fel.
Nehezemre esett ezt mondani, mert minél előbb beszélnem kellett volna G-Dragonnal, hogy mi volt Taeyanggal, de nem hagyhatom cserben Kimit.
-Jó.-csillant fel Kimi szeme.
-Mi a táma lányok?-szólt oda Seungri.
-Nem bánnád, ha velem folytatnád tovább a munkát?-kérdeztem.
-Inkább GD-t kérdezzétek.-felelte.
-Akkor majd én beszélek vele.-mondtam.
Miután visszatértek a fiúk, folytattuk a munkát. Már nem volt hátra sok, így hamar végeztünk. A farm tulajdonosa megköszönte segítségünket. Felesége készített nekünk vacsorát és estére is itt maradunk, csak holnap megyünk vissza saját üdülőnkbe. Mivel csak két szoba van, a fiúk és lányok külön lettek beosztva. Este tábortüzet is raktak nekünk és énekeltünk egyet. A nap folyamán már megszoktam, hogy esélyem sincs se Taeyanggal, se GD-vel beszélni. Éppen Seungri mellett ültem és beszélgettünk, mikor megláttam, hogy Hyorin és Taeyang távoznak. Tudom nem szép dolog leskelődni, de valami belül azt súgta, hogy jobban teszem, ha utánuk megyek. Hyorin egészen a teraszig vitte el Taeyangot. Mikor megálltak beszéltek valamiről. Sajnos messze voltam, így nem hallottam semmit. Hyorin nevetgélt, majd hirtelen csendben maradtak, csak néztek egymásra. Aztán Hyorin hirtelen megcsókolta Taeyangot. Én teljesen lesokkoltam. Szóval ezt akarta Hyorin egész nap.
~Vajon GD-nek elmondta, hogy erre készül? Most már mindegy…elérte, amit akart.-gondoltam magamban.
Nagyon ideges lettem, de semmi jogom nem volt odarontani és leállítani őket. Nem tudtam, hogy mit tehetnék, így fogtam magam és elfutottam. Valakinek nekifutottam, de nem láttam, ki volt, mert eltakartam arcomat és nem is érdekelt most semmi, csak egyedül akartam lenni és sírni. Azt sem tudom, hogy hova futottam, csak vittek lábaim, szemeimből pedig hatalmas könnyek folytak. Mikor elfáradtam leálltam és összerogytam. Hallottam, hogy valaki jön utánam, de nem néztem fel. Az a valaki sem szólt semmit, csak odajött mögém és hátulról átölelt.
-Sajnálom.-mondta.
Csak ekkor ismertem fel hangjáról. GD volt az.
-Nem tudtam kiszedni belőle semmit…-mondta röviden.
Nem tudtam válaszolni, csak sírtam tovább. GD el sem mozdult mellőlem és nem is mondott semmit. Tudta, hogy most az a legjobb, ha csendben marad. Egészen addig sírtam, míg ki nem fáradtam. Már félálomban voltam. Éreztem, hogy GD ölében fekszem. Aztán puha ajkak nyomódtak enyémhez. Nem volt erőm gondolkozni és felfogni, hogy mi történik, így nem ellenkeztem.