GD(BigBang) oneshot

Nagy nap volt ez a mai. Nemrég kiadott albumunk után végre koncertezünk. Már csak pár perc és oda is érünk. Eléggé izgatott vagyok. Hogy miért is? Több okból is... Az egyik egyértelműen az, hogy imádok énekelni és fellépni. A második, hogy magam mellett a rajongóinknak is örömet tudok szerezni zenémmel. A harmadik pedig...nem is tudom hogy mondjam...az egyik sztájlisztom miatt van... Tudom, nem éppen a legszerencsésebb dolog a munkát és a magánéletet összekeverni, de nekem ez most így jött ki. Azt tudni kell rólam, hogy élek-halok a divatért. Vannak saját ötleteim is, sokszor dolgozunk együtt az új ruhák megtervezésében. Így hát az idő során visszavonhatatlanul beleszerettem ______-be/ba. Emlékszem, amikor először találkoztunk. Már akkor nagyon szépnek tartottam és később, mikor személyiségét is megismertem, teljesen beleszerettem. Csak egy bökkenő van. Nem tudom, hogy ő is érez-e irántam valamit...valahogy ki kell derítenem. Végre megérkeztünk a helyszínre. Rögtön bevezettek minket a szobánkba. Fodrászok, sztájlisztok már ott voltak és ránk vártak, hatalmas volt a sürgés-forgás. Engem azonban cseppet sem érdekelt. Mikor beléptem, rögtön megpillantottam _______-t. Ő is rám nézett, így fejet hajtva köszöntem neki:
-Hello ______! Na készen vannak a remekművek?-kérdeztem.
-Szia G-Dragonshi! Igen, remélem tetszeni fog. Egész éjjel dolgoztam rajtuk.-felelte ________, közben elindult a ruhafogasok felé.
-Akkor biztosan szuperül néznek ki.-feleltem és követtem őt.
Mikor megérkeztünk, levette a védőfóliákat a ruhákról és megmutatta őket. Én tátott szájjal néztem. Pont olyanok lettek, amilyennek elképzeltem őket.
-Wow! Nem is tudom, mit mondjak.-böktem ki végül.
-Tán nem tetszik?-kérdezte ______ aggódva.
-Dehogynem! Felülmúltad az elképzeléseimet!-vágtam rá.
-Oh azért ne túlozz!-pirult el.
Pirult arcának láttán szívem hatalmasat dobbant és hirtelen forrónak éreztem a levegőt. Legszívesebben magamhoz húztam volna és el sem engedtem volna soha többé. De így mindenki előtt nem tehettem.
-GD!-hallottam meg a nevemet.
-Igen?-kérdeztem.
-Gyere a fodrászhoz, meg a sminkeshez, különben nem leszel kész!-mondta Seungri.
-Megyek, megyek, csak lecsekkoltam a ruháinkat.
-Milyenek lettek?-kérdezte érdeklődve Seungri.
-Csodásak, alig várom, hogy viselhessem őket!-feleltem, majd odavonultam a tükör elé és lehuppantam egy székbe, hogy megcsinálják hajamat, valamint sminkemet.
A tükörben szerencsére láttam ______-t, így minden mozdulatát nyomon tudtam követni. Mikor mosolygott, nekem is mosolyra húzódott szám.
-GD! GD?-hallottam meg nevemet megint.
-I-igen?-kaptam fel fejemet.
-Jól esz így?-kérdezte a fodrász.
-Persze.-feleltem.
-Semmi nyafogás? Mi van ma veled?-érdeklődött.
-Egyszerűen jó napom van.-válaszoltam egy mosollyal.
Ezután a sminkes vett kezelésbe. Szerencsére gyorsan végzett velem és újra _____ felé vehettem utamat. Alig volt pár perc a koncert kezdetéig. A többiek már készen voltak és mikroportjaikat ragasztották magukra, már csak nekem kellett felöltöznöm. A Bad boy című számunkkal nyitjuk meg az egészet, majd jön a Blue, a Fantastic baby, a Love dust és szép sorban a többi. Lesznek szünetek, mikor át kell öltöznünk. Ezek a pillanatok a kedvenceim. ____ mindig segített nekem. Ilyenkor csak velem törődött és hozzám ért, ami teljesen fellángolt és zavarba hozott. Az évek során meg kellett volna szoknom, de nem sikerült. Minden egyes érintése az őrületbe kerget.
-GD siess, 10 perc és kezdünk!-kiabált rám a menedzser.
-Pár pillanat és készen is vagyok!-kiabáltam vissza.
Gyors léptekkel odamentem a helyiség hátsó részébe, a ruhafogashoz és nekiálltam levetkőzni. ______ rögtön odajött hozzám, kezében a fellépős ruhámmal.
-Köszönöm.-vettem ki kezéből, majd gyorsan magamra kaptam őket.
Miután úgy gondoltam, hogy készen vagyok, elindultam a mikroportomért. _______ azonban utánam szólt.
-Várj, hátul rosszul tűrted be a pólódat!
Odajött mögém és megigazította azt. Kezei hátamhoz értek és én már ettől libabőrös lettem.
-Köszönöm.-feleltem mosolyogva.
-A nyakláncodat se felejtsd el!-mondta, közben nyakamba akasztotta azt.
E mozdulat során kicsit közelebb került hozzám a kelleténél és megéreztem parfümjének édeskés illatát. Valami virág lehetett, de nagyon illett hozzá. Friss volt és üde, akárcsak _____.
-Na jól van, készen vagy, most már mehetsz!-paskolta meg vállamat.
-Szurkolj ám, hogy jó legyek!-néztem mélyen szemébe.
-Ne aggódj, ügyes leszel!-felelte.
Jól estek szavai a színpadra lépés előtt. Egy kicsit nyugodtabb lettem. Vezető révén ezt is kell mutatnom többieknek. Miután sok szerencsét kívántunk egymásnak,elkezdődött a koncert. Éneklés közben végig _______ra/re gondoltam. Mosolygós arca végig ott lebegett szemeim előtt. 2-3 szám után le kellett mennünk a színpadról, hogy átöltözzünk. Ideje volt, mert már hiányzott _______. A nagy tömegben őt kerestem. Mikor megláttam, rögtön odasiettem hozzá és kapkodtam le magamról ruháimat. ______ már kezében tartotta a következőt. Éppen a nadrágomat cseréltem át, de a zippzár valamilyen oknál fogva nem akart felhúzódni. Többször lehúztam és újra fel, de nem egy idő után elakadt és nem ment feljebb. Így pedig nem jelenhetek meg a színpadon. _____ észrevette, hogy szerencsétlenkedem és hozzám szólt:
-Majd én segítek!
-O-oké.-feleltem dadogva.
Körbenéztem, hogy nem-e lát minket valaki. Ez a szituáció mégiscsak félreérthető. Egyik kezével megfogta a nadrágot, másik kezével pedig a zippzárt. Egy erős rántással megpróbálta felhúzni, de keze lecsúszott és hozzáért férfiasságomhoz. El sem tudom mondani, hogy milyen érzés futott rajtam végig. Egész testem megremegett, kis pajtásom pedig az érintésre akaratlanul emelkedni kezdett. Éreztem, ahogy arcom paradicsomvörössé válik. Nem akartam, hogy _____ észrevegye, mennyire beindultam rá.
-Ne haragudj!-mondta gyorsan és félénken rám nézett.
-Se-semmi gond.-mondtam.
Mégegyszer végrehajtotta a műveletet, de szerencsére most sikeresen. Nem is tudom, mit műveltem volna, ha mégegyszer félrecsúszik keze. Tuti ész nélkül letámadtam volna. Szokás szerint megint mindenki rám várt. Gyors léptekkel újra felmentem a színpadra. Alig tudtam az éneklésre koncentrálni, folyton ott éreztem keze helyét férfiasságom. A táncmozdulatok közben elég szűknek éreztem nadrágomat. Biztosan látszani fog a kamerafelvételeken is Mindegy, legalább örömet szerzek rajongóimnak, gondoltam magamban. Az utolsó számnál, már alig bírtam táncolni. Nagyon vártam, hogy végezzünk és végre levehessem magamról ezt a kényelmetlen nadrágot, ami amúgy tökéletes lenne, ha nem lenné beindulva. Mikor lementünk a színpadról még meg kellett várnom, míg mindenki gratulál és egy gyors interjút is csinálnunk kellett. Szerencsétlenségemre én voltam az utolsó. Az interjú után szabály szerint futottam az öltöző felé. Mikor beértem, a többiek már le is vetkőztek és képeket csináltak. Én nem is törődve velük, rögtön a szoba hátsó részébe mentem és lehúztam nadrágom zippzárját. Alig,hogy ezt megtettem, ____ tűnt fel előttem.
-Gratulálok, nagyon ügyes voltál!-mondta egy hatalmas mosollyal és átölelt.
-Köszönöm!-feleltem és viszonoztam ölelését.
Lehet, hogy nem kellett volna, mert lehúzott zippzárom miatt még jobban éreztem az ő testét, ahogy enyémhez simult. Ennek hatására férfiasságom még jobban keménykedni és emelkedni kezdett. Valószínűleg ____ észrevette, mert elhúzódott tőlem és elpirult arccal nézett alsó felemre.
-GD kész vagy már?-kérdezte TOP.
-Ö nem, még nem. Segítek elpakolni ____-nak/nek.
-Jó, akkor nem várunk meg. Elmeggyünk a menedzserrel a szokásos kis éttermünkbe ünnepelni, majd gyertek utánunk!
-Rendben.-válaszoltam és hallottam, ahogy elhagyják a helyiséget.
Néma csend lett, csak _____ és én maradtunk ott. Zavaromban nem tudtam mit mondjak, ezért elkezdtem pakolni. Az ékszereket akartam visszarakni dobozukba, de leejtettem egyet. ____ és én is rögtön lehajoltunk érte. Gyönyörű látvánnyal találtam magamat szembe. Ahogy ____ lehajolt, kis belátást nyertem blúza alá, valamint rövid szoknyája is feljebb csúszott é formás combja még láthatóbbá vált. Fiú létemre nem tudtam levenni szemeimet róla. Kellett egy kis idő, mire észbe kaptam,hogy bámulom. Köhögtem egyet és felálltam. _____ még mindig guggolt és úgy nézett fel rám. Pontosabban tetőtől talpig végigmért, amitől még jobban felizgultam. Szeme végül megakadt ágyékomon.
-Ne-ne haragudj, nem tehetek róla...-kezdtem bele mondandómba, de nem tudtam befejezni, mert _____ felállt és számra tapasztotta mutatóujját.
-Ezért nem kell bocsánatot kérned. Ami azt illeti, örülök neki, hogy ilyen reakciókat váltok ki belőled.-suttogta.
Én először teljesen lesokkoltam szavai hallatán, de végül elmosolyodtam.
-Nem is tudod, milyen rég óta.-mondtam.
Nem mondott semmi, csak huncutul elmosolyodott és haját egyik oldalra söpörte. Azon az oldalon, ahonnan elvitte haját, szép lassan lehúzta blúzát, így kibukkant gyönyörű válla.
-Tetszik?-kérdezte.
Bólintottam. Ezután ujját saját szájára helyezte és elkezdte lefelé húzni állán, nyakán, felső testén, hasán majd végül ágyékán át. Ez volt az utolsó csepp a pohárban. Gondolkodás nélkül odaléptem hozzá és ajkaimat az övéhez tapasztottam. ______ nem ellenkezett, sőt átkarolta nyakamat és teljesen hozzám simult. Mozdulata hatására megnyaltam ajkait nyelvemmel behatolásért reménykedve, melyet azonnal meg is kaptam. Nyelvem heves csatába keveredett övével, közben végigjártam szájának minden egyes részét. Csókunk egyre hevesebb lett és kezeim is szabadjára indultak. Benyúltam blúza alá, mire egy kicsit megugrott, de folytattam mozdulatomat. Végigsimítottam kezemet puha hasán, egészen melléig, majd hátához tértem és egy röpke mozdulattal kikapcsoltam melltartóját. Ezután újra előre hoztam kezemet és rácuppantam egyik mellére, melyet lassan masszírozni kezdtem. Nem telt bele sok időbe, mire halk nyögések hagyták el ajkát. Közben ő is benyúlt pólóm alá és hátamat simogatta, mely még jobban biztatott. Csókunkat megszakítva felkaptam ölembe és a kanapéhoz cipeltem, ahova óvatosan lefektettem. Föléje másztam és adtam egy gyors puszit ajkaira, majd áttértem nyakára és ott is elhalmoztam apró csókokkal. Sajnos nem hagyhattam jeleket rajta, mert feltűnő lett volna, pedig szívesen megmutattam volna mindenkinek, hogy ő hozzám tartozik. Éppen füle mögé adtam neki egy finom puszit, megéreztem, hogy kezével férfiasságomra nyúlt. Nyögtem egyet, jelezve neki tetszésemet. Ő kapva az alkalmon, azonnal lehúzta rólam a nadrágot és boxeremen keresztül simogatni kezdett. Újra áttértem ajkaira, kezemmel pedig én is célba vettem nőiességét. Óvatosan benyúltam szoknyája alá és lehúztam róla harisnyáját. Ezután bugyiján keresztül izgatni kezdtem. Lábait önként széttárta nekem, megkönnyítve ezzel dolgomat. Egy kis idő után már be is nedvesedett  bugyija. Ekkor behatolt boxerembe és ráfogott égnek meredő kis pajtásomra. Lassan fel-le kezdte húzogatni rajta törékeny kis kezeit. Mennyei érzés volt. Ha már így állunk, akkor én is lépek előre, gondoltam, így lerántottam róla bugyiját és egyik ujjammal belé hatoltam. Kicsit hirtelenül érte ez a mozdulatom _____-t és felszisszent. Gyengéd csókot nyomtam ajkaira, próbálva ezzel vigasztalni. Mikor megszokta egy ujjamat, betoltam mégegyet, ott is vártam egy kicsit, majd lassan mozgatni kezdtem őket. Eközben ő leállt férfiasságom hergelésével. Még szerencse, különben rögtön elmentem volna, pedig érezni akarom őt. Mikor megszokta ujjaim mozgását és inkább élvezni kezdte a dolgot, kihúztam belőle azokat és helyette férfiasságommal töltöttem fel. Megint megugrott egy picit, szóval vártam, aztán mikor éreztem, hogy ellazult, lassan mozogni kezdtem benne. Hamar hozzászokott és ajkait halk nyögések hagyták el, melyek azt üzenték nekem, hogy gyorsíthatok. Nem is halogattam a dolgot, egyre jobban növeltem a tempót. Nyögéseinek hangossága egyenes párhuzamban nőttek tempón gyorsításával. Körmeit belemélyesztette hátamba, de nem érdekelt. Hirtelen szorongó érzést éreztem gyomromban. Tudtam, hogy ez a csúcsom közeledtének jele. Éreztem, hogy _____ is közel jár, mivel nőiességének falai egyre jobban szorították férfiasságomat. Pár pillanat múlva egymás nevét nyögve értük el azt, amire vágytunk. Óvatosan kihúzódtam belőle, majd lihegve huppantam mellé. Mosolyogva nézett rám, melyet egy homlokpuszival ajándékoztam vissza.
-Remélem tudod, hogy remek estét szereztél nekem.-mondtam neki.
-Te is nekem.-felelte.
-Szeretlek.-csúszott ki számon.
-Olyan aranyos vagy, mikor zavarban vagy. Én is szeretlek.
Amikor ezt kimondta, abban a percben tudtam, hogy ____ már örökre az enyém és nem kell attól félnem, hogy elveszítem. Szorosan magamhoz öleltem és így vártunk egészen addig, amíg újra normális nem lett. Gyorsan rendbe szedtük magunkat és a többiek után mentünk, mintha mi sem történt volna. Ezt volt életem egyik legemlékezetesebb estéje és sosem fogom elfelejteni, hála _____-nak/nek.