Frissen és üdén keltem fel, hiszen tudtam, hogy megint a BigBang tagjaival tölthetem a délutánt. Miután rendbe szedtem magam és a szobámat, dalolászva mentem le a konyhába.
-Miért van ilyen jó kedved?-kérdezte anyukám.
-Nyár van, nem kell tanulni, jó idő van. Kell ennél több?-kérdeztem vissza.
-Azt hittem a szomszéd fiúk miatt vagy ilyen. Mostanában elég sokat találkozol velük.-mondta anyu.
-Mivel nem ismerik a helyet, megkértek, hogy vezessem körbe őket. Tegnap a környéken jártunk, ma bemegyünk a városba. Ennyi. Nem kell többre gondolni.-feleltem egyhangúan.
-Mielőtt elmész el kell mosogatnod, mert nekem is dolgom van. Egyszer áthívhatnád őket hozzánk ebédelni.-ajánlotta anya.
-Oké, megcsinálom.T-tényleg?-kérdeztem meglepve.
-Miért is ne? Legalább én is megismerhetem őket.-mondta anyu.
-Rendben, majd megbeszélem velük.-feleltem egy mosollyal.
Segítettem anyának az ebéd elkészítésében, hogy hamar meg tudjunk ebédelni és el tudjak mosogatni időben. Nem akartam késni. Szerencsére már reggel kitaláltam, hogy mit veszek fel, így azzal sem kellett bajlódnom. Miután végeztem, gyorsan átöltöztem, bepakoltam a kistáskámba a szükséges dolgokat. Mire végeztem, arra anyu már nem volt itthon, így húgomnak szóltam, hogy elmentem. Elindultam a szomszéd ház felé. Sehol senki. Furcsa volt, mindig várni szoktam rám. Rögtön hülye gondolatok száguldoztak a fejemben, hogy még sem jó nekik az időpont vagy elfelejtették, de ekkor hangokat hallottam. Ők voltak azok.
-Szia! Ne haragudj, hogy késtünk, de egy GDnek egy évbe került, mire készen lett!-felelte Daesung.
-Nézzenek oda ki beszél! Nem is tudom ki kente órákig az arcát, és emiatt nem fértem hozzá a fürdőhöz.-vágott vissza a vezető.
-Ne fogd rám, körülbelül háromszor öltöztél át, ha nem többször! Kinek akarsz megtetszeni?-folytatta Daesung.
GD nem válaszolt, csak felém nézett. Daesung csak grimaszolt egyet, mintha tudna valamit.
~Ez meg mit jelentsen? Miért nézett rám? Biztos nem nekem akar megtetszeni! Hiszen tudja, hogy nekem Taeyang jön be és próbál is nekünk segíteni,hogy minél többet legyünk együtt. Mikre nem gondolok! Tuti azért nézett rám, hogy mondjak valamit!
-Sziasztok! Semmi gond srácok, én is csak most értem ide.-habogtam.
-Na induljunk mááár!-nyüszörgött Seungri.
-Hova sietsz ennyire, Ri? Szerintem tök vicces, ahogy marják egymást. Úgy néznek ki, mint az ovis gyerekek.-nevetett T.O.P.
-M-mit mondtál?-kérdezte tőle dühösen GD.
-Ha sokáig folytatjátok a civakodást, akkor le fogjuk késni a buszt.-felelte Taeyang nyugodt hangon.
Rögtön lenyugodott mindenki. Én csak tátott szájjal néztem.
-Ummara mindenki hallgat.-súgta a fülembe Seungri.
Azonnal megértettem, hogy miről beszél. A fanok Taeyangot tartják a csapat anyjának, GD-t meg az apának.
~Lehet, hogy tényleg így van?-kuncogtam magamban.
-Min nevetsz?-kérdezte tőlem GD.
-Semmin. Induljunk!-mondtam és elindultam a buszmegálló irányába.
A többiek követtek. 5 perc alatt oda is értünk. Szerencsére időben, a busz pont abban a pillanatban jött. Én szálltam fel először, a többiek utánam. Mivel hatan voltunk, nem tudtunk mindannyian egy helyre ülni, így egy négyes üléshez vettem az irányt. Az ablakhoz közeli oldalra ültem le. Természetesen azt szerettem volna, ha Taeyang mellém ül, de láttam, hogy ő száll fel legutoljára, így felhagytam a reménnyel. GD jött utánam, nagy meglepetésemre velem szembe ült le, mellé pedig Seungri. Utána jött T.O.P, aki leült volna mellém, de szerencsére Daesung megkérte, hogy üljön mellé, így üres maradt a mellettem lévő szék. Végre Taeyang következett. Le sem tudtam róla venni szemeimet. Mosolyogva közeledett felém, észrevette az üres helyet és leült mellém. Ahogy lehuppant, megcsapott finom illata. Majdnem leájultam a székről. Nem akartam, hogy bárki is észrevegyen, de sajnos nem sikerült. GD elég furcsán nézett rám.
~Ennek meg mi baja lehet?-kérdeztem magamtól, majd az ablak felé fordultam és nézegettem kifele.
Az út 20 percig tartott. A mai napra nem készítettem útvonalat, így arra megyünk, amerre a többiek szeretnék. Legelőször a főtéren sétálgattunk, egy csomó boltba bementünk és hülyéskedtünk, napszemüvegeket, kalapokat próbálgattunk. A fiúk természetesen rendesen bevásároltak ruhákból is, főleg GD. Tőlem kérdezgették, hogy mi áll jól nekik és mi nem. Egyértelműen jól állt nekik minden. Utána engem győzködtek, hogy próbáljak fel egy egyberészes szoknyát. Először nem akartam, de végül meggyőztek. Mikor felvettem a ruhát, félénken kiléptem a próbafülkéből.
GD vett észre legelőször.
-Nagyon bomba vagy!-mondta, miközben kacsintott és megnyalta szája szélét.
-Jajj nem kell túloznod!-bukott ki belőlem.
-Nem túloztam, ez az igazság! Ugye, Taeyang?-szólt oda neki GD.
Taeyang csak akkor látott meg engem. Szemei mintha megcsillantak voltak és pár másodpercig eg sem tudott szólalni.
-Gyönyörűen nézel ki, de ebben a ruhában még jobban.-felelte végül.
Egy hatalmasat dobbant szívem és arcom teljesen elvörösödött. Nagyon jól esett ezt hallanom.
-Kö-köszönöm.-dadogtam zavaromban, majd megfordultam és újra belenéztem a tükörbe.
Tényleg nagyon jól állt rajtam ez a ruha. Jól kiemelte az alakomat. Szívem szerint meg is vettem volna, de sajnos elég drága darab, így szomorúan vettem le és tettem vissza a fogasra. Amíg a többiek kifizették, amiket vettek, én odakint vártam rájuk. Taeyang jött ki legkésőbb. Nem tudom, mit csinált ennyi ideig, de láttam, hogy elbeszélgetett az eladóval. A sok vásárlás után kicsit elfáradtunk és megéheztünk, így a kedvenc éttermem felé vettük az irányt. Mindig ide szoktunk járni családommal, mert anya régi ismerőse a tulajdonos, a pincér fiú pedig az én évfolyamtársam. Mikor megérkeztünk és elfoglaltunk egy asztalt, Tomi egyből odajött. Engem észre sem vett először, csak mikor elém helyezett egy étlapot.
-Szia!-köszöntem neki.
-Szia! Micsoda meglepetés! Azt hittem csak jövő héten jössz a családoddal.-mondta.
-Majd jövök akkor is, csak most barátaimmal jöttem. Ők az új szomszédaim, körbevezetem őket a városban. Hadd mutassam be őket!-feleltem, majd felsoroltam mindenkinek a nevét.
-Örvendek, hogy megismerhettelek titeket!-mondta Tomi.
-Mi is.-felelte GD hamis mosollyal arcán.
-Ne haragudjatok, de most mennem kell, rengetegen várnak még rám. Majd szóljatok, ha tudjátok, hogy mit kértek.-magyarázta Tomi, majd el is ment.
-Neked meg mi bajod van?-bukott ki belőlem.
-Semmi.-felelte kurtán GD.
-Jah látom...-mondtam szomorúan.
-Ne foglalkozz vele, rossz napja van.-fordult felém Daesung.
~Nem tudom, mi baja van, de ha így folytatja, akkor tuti leosztom. Miért kell elrontania a napomat? Nem csináltam semmi rosszat. Na mindegy, nem foglalkozom vele!-döntöttem végül.
-Mit kértek?-tereltem el a szót.
-Annyi minden van, amit kipróbálnék.-mondta T.O.P mohón.
-Azt gondolom.-nevettem el magam.
-Hú én sem tudok dönteni. Te mit kérsz?-kérdezte Seungri.
-Én a szokásosat. Húslevest és rizst sajtos-tejfölös sült hússal. Ez a kedvencem, mindig ezt rendelem, ha itt eszünk.-meséltem.
-Akkor én is olyat kérek.-szólalt meg Taeyang.
-Én is.-vágta rá Seungri.
-Nekem is jó lesz az.-mondta Daesung.
-Na jó, ha már mindenki azt kér, akkor elfogadom én is.-felelte T.O.P.
-És te mit kérsz Hyung?-kérdezte Seungri GDt.
-Mindegy.-motyogta halkan.
-Akkor úgy néz ki mindenkinek ugyanaz lesz.-állapítottam meg, majd intettem Tominak, aki rögtön odajött és felvette a rendelést.
Amíg vártunk az ételre, kellemesen beszélgettünk, kivéve GDt, aki néma csendben ült.
-Ismered a pincért?-kérdezte tőlem hirtelen.
-Igen, ismerem. Egy suliba járunk. Mert?-kérdeztem vissza.
-Eléggé tetszel neki.-mondta.
-Honnan veszed ezt?-értetlenkedtem.
-Ahogy rád néz, ahogy beszél hozzád, ahogy viselkedik veled. Egyértelmű.-fejtette ki.
-Kiskorunk óta ismerjük egymást, nagyon jó barátok vagyunk, sőt testvéremnek is tekinthetném, szóval kétlem.-válaszoltam.
-Szóval neked nem jön be.-állapította meg GD.
-Nem.-feleltem röviden.
-Akkor milyen pasik jönnek be?-tette fel a következő kérdést.
Szerencsére Tomi időben érkezett az elkészült étellel, így nem kellett válaszolnom GD kérdésére. Nem értettem, mi ütött belé. Elég bunkón viselkedik velem ma. El is ment az étvágyam, de nem akartam furcsán viselkedni, így megettem. Egy óra alatt végeztünk is a kajálással. A délutánt a város bejárásával, emlékművek és építmények megtekintésével, fényképek készítésével töltöttük. Próbáltam elkerülni GDt, inkább a többiekkel foglalkoztam, így hamar eltelt az idő és este lett.
-Nem vagytok még fáradtak, nem akartok hazamenni?-kérdeztem a fiúkat.
-Én még nem akarok hazamenni. Csináljunk még valamit!-nyavalygott Seungri.
Őszintén szólva én szívesen hazamentem volna, de nem akartam csalódást okozni nekik, így feltettem a kérdést:
-Mit szeretnétek csinálni?
-Mi lenne, ha elmennénk egy szórakozóhelyre?-vetette fel GD.
-Nem rossz ötlet, úgyis régen voltunk már együtt.-mondta T.O.P.
-Jó, menjünk!-kiabálta Seungri.
~Remek. Ennél jobb nem is lehetne.-gondoltam magamban.
-Valami baj van? Talán nincs kedved?-kérdezte tőlem Taeyang aggódva.
-De van.-hazudtam, majd el is indultunk.
Hamar odaértünk. Mivel már 11 óra volt, elég sokan voltak a klubban. GD haladt elől, utat törve a tömegben. Én mentem mögötte, így jól láttam, hogy minden lányt mohón végigbámul.
~Nem is ő lett volna, ha nem így tesz.
Miközben így gondolkoztam, egy részeg gyerek nekem jött, elvesztettem egyensúlyomat és dőltem. Vártam, hogy lehuppanjak a földre, de két izmos kéz a derekam köré fonódott és elkapott. Felnéztem. Taeyang volt az. Hátam hozzáért forró, edzett testéhez. Nyakamon éreztem csiklandozó leheletét és megcsapott férfias illata. Azt kívántam, hogy ezek a pillanatok örökké tartsanak.
-Jól vagy?-suttogta fülembe, mivel a zene igen hangos volt, csak így hallhattam meg.
-I-igen, persze.-feleltem habogva, majd gyorsan elhúzódtam tőle, mikor rájöttem, hogy még mindig karjaiban tart.
-Mi van már? Nem jöttök?-hallottam meg GD kemény hangját.
Előre néztem és megláttam, hogy már szeszes italt tart kezében.
-De megyünk.-mondtam, majd kikerültem és a pult felé siettem.
Muszáj volt valamit innom, hogy ne foglalkozzak ezzel a hülyével. A többiek is csatlakoztak, mindannyian megittunk pár pohárkával. Természetesen GD itta a legtöbbet. Miután elfogyasztotta a kezében lévő italt, felállt és egyenesen felém tartott. Mikor odaért odahajolt hozzám és feltett egy kérdést:
-Táncolunk egyet?
~Jajj ne, már csak ez hiányzott! Miért pont most kellett Taeyang-nak mosdóba mennie? Valaki mentsen meg!-pánikoltam.
-Ne har...-kezdtem bele, de a szavamba vágott.
-Nemleges választ nemfogdok el!
Azzal megfogta kezemet és elkezdett a tánctér felé húzni. Nem akartam cirkuszt rendezni annyi ember előtt, így hagytam magam és elkezdtünk táncolni. Próbáltam magamat távol tartani tőle, de ő egyre közelebb jött hozzám. Testét az enyémhez dörzsölte és kezeit átkulcsolta derekamon. Nem volt menekvés. Azon imádkoztam, hogy csak Taeyang ne vegyen észre minket. Szerencsémre arra jött Seungri, megfogtam kezét és segélykérően néztem rá. A kis maknae egyből vette az adást és megmenekített. Vele is táncoltam egy sort, majd visszamentem a pulthoz. T.O.P és Daesung ott ültek, de Taeyang nem volt ott. Odamentem és így szóltam:
-Nem tudjátok, hogy hol van Taeyang?
-Azt hiszem kiment levegőzni egyet.-felelte Daesung.
-Értem.-mondtam és már el is indultam kifelé.
Mikor kiértem körbenéztem és meg is pillantottam Taeyangot. Lehajtott fejjel támaszkodott a falnak. Odamentem hozzá.
-Minden rendben?-kérdeztem.
-Igen, csak kellett egy kis levegő. Nem vagyok az a nagy bulizós típus.-emelte fel fejét és rám mosolygott.
-Értem, ne haragudj.-mondtam szomorúan.
-Miért haragudnék?-kérdezte.
-Mert ilyen helyre hoztalak, nem tudtam, hogy nem szereted.-magyaráztam.
-Nem a te bajod. GD ötlete volt és neki jobb, ha nem mondunk nemet.-válaszolta.
-Az igaz.-feleltem vacogva.
-Fázol?-kérdezte aggódva.
-Egy kicsit. Én hülye nem hoztam ki a kabátomat.-mondtam lesütött szemekkel.
Taeyang rögtön levette kabátját és a hátamra terítette, majd átkarolt.
-Így jobb már?-érdeklődött.
-Igazán nem kellett volna! Nem akarom, hogy megfázz.-hadartam.
-Nem fogok.-mondta mosolyogva.
-Köszönöm.-feleltem.
Alig voltunk így 5 percet és a többiek jelentek meg az ajtóban.
-Á szóval itt vagytok!-közeledtek felénk.
Gyorsan elhúzódtam Taeyangtól, mikor megláttam, hogy GD is felénk tart. Nem akartam, hogy ezért is beszóljon.
-Menjünk haza, elég volt mára ennyi.-közölte T.O.P.
-Rendben.-bólintottam, majd el is indultunk.
Alig léptem kettőt és valaki megfogta a vállamat. Megfordultam. GD volt az.
-Nem hiányzik valami?-kérdezte, majd felmutatta a kabátomat.
-Ohh köszönöm, teljesen elfelejtettem!-mondtam és a kabátom felé nyúltam, de GD elvitte a hátam mögé.
-Valamit valamiért.-húzta gonosz vigyorra száját.
-Ne szórakozz, add vissza, kérlek!-szóltam rá, de nem hallgatott rám.
-Egy ölelés vagy arcra puszi megteszi.-közölte komoly arccal.
-Most ez komoly?-kérdeztem ledöbbenve.
-Úgy nézek ki, mint aki viccel?-kérdezett vissza.
-Rendben, majd megkapod, de nem itt és nem most.-feleltem dühösen.
-Oké, de akkor mindkettőt kérek.-mondta, majd odaadta a kabátomat.
Mérgesen kaptam ki kezéből és faképnél hagytam. Busz ilyenkor nem járt, így gyalog mentünk hazáig. Mikor megérkeztünk a házuk elé, elköszöntem tőlük.
-Remélem ma is jól éreztétek magatokat. Majd még biztosan találkozunk. Sziasztok!
-Remek nap volt a mai is. És nem úszol meg minket egykönnyen!-felelte Seungri vidáman.
-Igen is, értettem.-nevettem el magamat a többiekkel együtt, majd lopva Taeyangra néztem.
Ő is engem nézett. Arckifejezése mindent elárult. Láttam rajta, hogy ő is jól érezte magát, de ugyanakkor mintha egy kis szomorúságot is láttam volna szemeiben. Én is az voltam, mivel el kell búcsúznunk egymástól. Örültem volna, ha megint elkísér az ajtónkig, de nem várhattam el tőle, hogy minden idejét rám pazarolja. Integettem nekik, majd elindultam a mi házunk felé. Már majdnem odaértem, amikor trappolást hallottam a hátam mögül. Hátrafordultam. Reménykedtem, hogy Taeyang az. De csalódnom kellett. GD volt az.
~Jajj ne már! Mit akar?-dörmögtem.
-Mi van? Mit akarsz?-kérdeztem.
-Csak nem elfelejtetted az ígéretedet?-kérdezett vissza, mikor megállt előttem.
Én csak hülyén néztem rá és nem mozdultam.
-Na gyerünk már. Mi lesz? Gondolom nem akarsz itt állni reggelig.-közölte velem és mélyen a szemembe nézett.
Teljesen más volt a tekintete, mint Taeyangé. Falánkságot és tüzes vágyat láttam benne. Kicsit ijesztő volt számomra. Tudtam, hogy nem bújhatok ki az ígéretem alól, így közelebb léptem hozzá és átöleltem. Pár másodperc múlva úgy gondoltam, hogy elég is lesz, így el akartam húzódni, de nem engedett.
-Engedj el, erről nem volt szó.-mondtam frusztráltan.
Nem tudom, mi ütött belé, de kivételesen rendes volt és hallgatott rám. Elengedett. Már fordultam volna, el, mikor megfogta kezemet és így szólt:
-A puszi hol marad?
-Micsoda telhetetlen vagy!-vágtam a fejéhez, gyorsan arcára nyomtam egy puszit, odavágtam egy "szia"-t és berohantam a házba, egészen az ágyamig.
Hazudnék, ha azt mondanám, hogy GD nem helyes, de tudom, hogy Taeyangot kedvelem. Évek óta így van ez és amióta találkoztunk, azóta csak erősödött bennem ez az érzés. Reméltem, hogy GDnek tényleg csak rossz napja volt és azért szívózott velem. Próbáltam a Taeyanggal eltöltött perceimet felidézni, hogy elfelejtsem a mai kellemetlen dolgokat. Eszembe jutott a diszkóban történt kis balesetem. Akaratlanul elmosolyodtam. Ott lebegett szemeim előtt a kép, éreztem karjait derekam körül, illatát orromban és hallottam szuszogását fülemben. Így aludtam el.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése