Mindennél
jobban
Fáradtan, de mégis izgatottan szállsz ki a
repülőgépből, mely most landolt szülőhazádban, Szöulban. Két évvel ezelőtt hagytad el
szeretett városodat egy fontos munka miatt. Először nem is akartál elmenni,
mert úgy érezted mindened megvolt: család, barátok, munka és a nagy Ő. A
többiek természetesen nem értették meg döntésedet és egész nap azzal zaklattak,
hogy fogadd el az ajánlatot és utazz el. Sokáig kitartottál velük szemben, de
végül beadtad derekad. Nehezen és fájó szívvel, ám magad mögött hagytál
mindent. Emlékszel, még pár könnycsepp is végiggördült arcodon, mikor szerelmed
kíséretében a repülőtéren álltál, hogy búcsút vegyél tőle. Már egy éve együtt
voltatok és ennek köszönhetően rendesen kiismertétek egymást. Minden napotok boldogságban
telt el, nem is veszekedtetek soha. Néha elgondolkoztál rajta, hogy ez nem is
normális. Féltél, ha egyszer összevesztek, az olyan csúnya lesz, hogy
kénytelenek lesztek elválni egymástól. Nem akartad ezt. Tudtad, hogy
kimondhatatlanul szereted párodat és egész életedet vele szeretnéd leélni.
Ezért sem szerettél volna elválni tőle. Főleg nem 2 évre. Az rengeteg idő.
Addig bármi megtörténhet. Bíztál benne, de akkor is megfordult fejedben, hogy
simán betoppanhat egy náladnál sokkal szebb és érdekesebb személyiségű lány,
aki könnyen elcsavarhatja eszét. Szorosan átölelted, arcodat pedig mellkasába
fúrtad. Nem akartad elengedni. Ő is derekad köré fonta izmos karjait, ezzel
biztatva, hogy minden rendben lesz, jól döntöttél. Mikor bemondták, hogy géped
pár percen belül elindul, kénytelenek voltatok elválni egymástól. Utoljára
mélyen egymás szemébe néztetek, majd egy forró csókban olvadtatok össze.
Mielőtt végleg elengedett volna, ezt súgta füledbe:
-Remélem tudod, hogy mindennél jobban szeretlek és sosem foglak elhagyni. Minden nap gondolni fogok rád, két évvel később pedig, mikor visszatérsz, pontosan ugyanitt fogok rád várni.
Ezek a szavak csengtek most is fejedben. Valamint ezektől voltál olyan izgatott.
~Vajon tényleg ott fog várni rám?
Remegő lábakkal haladtál a hely felé, ahol utoljára láttad őt. Tenyereid izzadtak. Bal kezeddel gurulós bőröndödet húztad. Szorosan fogtad fülét az izgalomtól. Másik kezeddel a szemedbe hulló hajtincsidet tűrted el. Már azon a hosszú folyosón tartottál, mely odavezet a hatalmas hallba, ahol szerelmed állítólag vár rád. Nyomó érzést éreztél mellkasodban, melynek hatására alig kaptál levegőt. Úgy érzed, mindjárt elájulsz. De mielőtt ez megtörténne, kilépsz az óriási, fényes helyiségbe. Emberek tömkelege futkos fel-alá. Furcsa módon kínosnak érzed, hogy te vagy az egyetlen, aki egy helyben áll. Szemeid gyorsan mozognak jobbra-balra, hogy minél előbb megtalálják a számodra legfontosabb személyt. Lassan fordítod fejedet abba az irányba, ahol megígérte, hogy várni fog rád. És tényleg ott áll valaki. Mivel messze vagy, nem veheted biztosra, hogy Ő az. Lassan elindulsz és egyre közelebb haladsz. Már csak pár méter választ el célodtól, mikor felismered Őt. Háttal áll neked, Ő nem vesz észre téged. Szemeid könnybe lábadnak a meghatódottságtól. Nem tudod elhinni, amit látsz. Azt hitted, hogy ilyenek csak a mesékben léteznek. Gondolkodásodból életed értelmének hirtelen mozdulata zökkent ki, ugyanis megfordult. Rögtön észrevett. Egy hatalmas mosoly húzódik arcára, majd kitárja izmos karjait. Te gondolkodás nélkül engeded el bőröndöd fogantyúját, majd futásnak eredsz. Mikor odaérsz hozzá, karjaiba veted magad. Nem kell sokat várnod és kezei derekad köré fonódnak. Szorosan magához húz és perceken keresztül csak ölelitek egymást. Könnyeid most már patakokban csordogálnak le arcodon, de nem a meghatódottságtól, hanem az örömtől. Mindent kizársz magad körül, semmi sem érdekel, csak te létezel és Ő. Érzed, ahogy óvatosan eltol magától. Azért csinálja, hogy jobban szemügyre vehessen. Csillogó szemekkel néz rajtad végig, majd felemeli kezeit és tenyereit arcodra helyezi. Lassan végigsimítja bőrödet hüvelykujjaival. Érintésére egész tested megremeg. Hiányzott érintése. Ennél jobban csak forró csókjára vágytál. Mintha olvasna gondolataidban, közelebb hajol feléd, majd ajkait tiédre tapasztja. Két év után isteni érzés. Talán még a nevezetes első csóknál is édesebb. Levegőtök már fogytán van, de nem foglalkoztok vele. Mindketten régóta vágytatok erre a pillanatra. Most megkaptátok, így rendesen kihasználjátok. Érzitek, ahogy a levegő felmelegedett körülettetek. Most van itt az idő, hogy leálljatok. Fájó szívvel ugyan, de elváltok egymástól. Egy nagy levegővétel után végre megszólalsz:
-Őrülten hiányoztál.
-Te is nekem.
-Junho…szólítod meg, miközben le sem veszed róla szemeidet.
-Hm?
-Szeretlek!
-Én annál is jobban! Nem is tudod elképzelni, mennyit szenvedtem nélküled. Minden egyes nap csak rád gondoltam és azt kívántam bárcsak itt lennél velem. De tudtam, hogy egy napon visszatérsz és ez erőt adott.
Nem találtál megfelelő szavakat, így helyette egy apró puszit nyomtál dús ajkaira. Ő csak elmosolyodott cselekedeten, majd így szólt:
-Ideje hazamenni.
-Rendben.-mondtad, majd kézen fogva elindultatok bőröndöd felé.
Udvarias fiú lévén nem engedte, hogy te cipeld azt, ő maga vette kezébe és vitte egészen az odakint parkoló autójáig. Miután kinyitotta neked az ajtaját és segített beszállni, bőröndödet bepakolta a csomagtartóba, végül maga is beszállt a járműbe. Beindította a motort, de még mielőtt elindultatok volna, adott egy gyors puszit arcodra. Ezután a lehető leggyorsabban hazafelé vette az irányt. Nem is telt bele fél órába és megérkeztetek közös házatok elé. Mivel két éve nem jártál itthon, egy kis ideig elidőztél annak bámulásában. Csak akkor indultál meg befelé, mikor Junho óvatosan megpaskolta fenekedet. Mikor beléptetek az ajtón, egy hatalmasat szippantottál a levegőbe.
-El sem hiszem, hogy újra itthon vagyok.-mondtad boldogan.
-Pedig ideje felfognod.-ölelt át hátulról szerelmed.
Érezted, ahogy arcát nyakadba fúrja. Először levegővételének csiklandozását majd puha ajkait vélted felfedezni vékonyka bőrödön. Testeden rögtön végig futott a libabőr. Mosolyogva fordultál szembe vele. Kezeidet felvezetted kidolgozott mellkasán. Ő is mosolyogva, valamint kiéhezett szemekkel nézett rád. Szexin megnyalta szája szélét. Értetted, hogy mire céloz. Te is kívántad őt, így karjaidat nyaka köré fontad ezzel közelebb férkőzve hozzá. Közelségeteket kihasználva, rögtön megtámadta ajkaidat, tenyerei pedig fenekedre csúsztak. Először csak simogatta őket, majd ahogy a csókotok is egyre szenvedélyesebb lett, kezeinek is szabad utat engedett és jól megmarkolta formás hátsódat. Akciójára egy enyhe nyögés hagyta el szádat. Nem is kellett neki több, egy gyors mozdulattal ölébe kapott. Lábaidat dereka köré csavartad, megkönnyítve ezzel a dolgát. Nyugodt léptekkel indult el ölében veled szobátok felé. Mikor megérkezett a hatalmas franciaágyhoz, óvatosan ráfektetett, ő pedig térdelve föléd mászott. Csak ekkor szakította meg a csókot. Mélyen szemedbe nézett, majd puszit adott orrod hegyére, ezután arcodra, álladra, majd nyakadra. Itt egy kicsit elidőzött. Miután apró puszikkal halmozta el ezen testrészedet, nyelét kidugva megnyalta azt. Ám ezzel sem elégedett meg, így ajkai közé szívta bőrödet, lila foltokat maga után hagyva. Természetesen nem fájt, inkább élvezted kényeztetését. Nyakad után újra elindult lefelé. Megint puszikkal ajándékozott meg. Kulcscsontodnál kezdte, majd mellkasodra is kaptál, ahol megállt egy pillanatra, ugyanis felsőd szegélye megakadályozta a továbbhaladásban. Gyengéden lefejtette rólad a felsőd és folytatta munkáját. Melleid azon részét vette célba, melyeket a melltartó nem takart, majd hasad következett, végül nadrágodnál megint megállt. Azonban nem vette le rólad, hanem óvatosan hátad alá nyúlt, megemelve téged egy picit, hogy kikapcsolhassa melltartódat. Miután sikeresen levette rólad, szemei rögtön melleidre tapadtak. Pár másodpercig csak nézte őket, amivel rendesen zavarba hozott, majd egyik tenyerével cirógatni kezdte az egyiket. A másikat szájával és nyelvével vette kezelésbe. Testeden kellemes érzés futott végig. Imádtad, ahogy kényeztetett. Hogy ne csak neked legyen részed jóban, pólója alá nyúlva simogatni kezdett hátát. Hamar meguntad ezt a tevékenységet, így levetted róla a fölöslegessé vált ruhadarabot. Kiéhezett szemekkel vetted szemügyre a mostanra még jobban kidolgozott, kockás felsőtestét. Először kezeidet futtattad végig rajta, majd fejedet megemelve lágyan megnyaltad azt. Egy jóleső dörmögés hagyta el kedvesed torkát, mellyel tudtodra adta, hogy élvezi a dolgot. Ezt odalent dudorodó férfiassága még jobban alátámasztotta. Kezeid rögtön afelé vették az irányt és nadrágon keresztül dörzsölgetni kezdted. Junho erre a mozdulatodra lemászott rólad és hanyatt feküdt, hogy jobban odaférjél alfeléhez. Pillanatok alatt lehámoztad róla nadrágját, majd boxerét is, mely alól előbukkant felfelé álló ékessége. Egy féloldalas vigyor jelent meg arcodon, közben pedig megragadtad kezeiddel mimikád okozójának tárgyát. Lassan mozgatni kezdted kezedet fel-le, majd mikor érezted Junho csípőjének apró mozgását, tudtad, hogy megelégelte ezt a tempót és gyorsítanod kell. Azonban csak kimérten cselekedtél, nem akartad, hogy kedvesed nélküled érje el a csúcsot. Mikor úgy érezted, hogy elég lesz, kezdet száddal váltottad fel. Először férfiasságának hegyét nyaltad meg, csak később vetted be egész méretét szádba. Miután előkészítetted kis haverját a fő attrakcióra, újra Junhon volt a sor, hogy téged kényeztessen. Ezt ő is nagyon jól tudta. Nem is habozott sokáig, lerántotta rólad farmeredet, majd bugyidat is és rögtön kezelésbe vett. Combjaid belső felét támadta meg, melyekre finom puszikat nyomott, majd egyre jobban közeledett ékességedhez. Kicsit megugrottál, mikor nedves nyelve hozzáért szeméremajkaidhoz, de hamar hozzá szoktál és élvezni kezdted a dolgot. Ennél már csak az volt jobb, mikor első ujját beléd nyomta. Elképesztően jó érzés volt, ahogy végtagja bensődben fickándozott. Hamar követte azt a második majd egy harmadik ujj is. Ekkor már apró nyögések hagyták el ajkaidat. Ezt észre véve Junho kihúzta belőled ujjait, eltüntetve ezzel a kellemes, bizsergető érzést. De tudtad, hogy nem kell sokáig várnod és az ürességet hamar feltölti duzzadó hímtagjával. Igazad is lett. Hirtelen egy kellemetlen, feszítő érzést éreztél. Átkoztad magadban azt a két évet, amíg távol kellett lenned és elszoktál a nemi aktustól. Kicsit fel is szisszentél, melyre Junho leállt és megsimította oldaladat. Várt, míg megszokod méretét, majd lassan mozogni kezdett. Már ettől a tempótól is majd megőrültél, ám kedvesed nem kegyelmezett, gyorsabb fokozatba kapcsolt át. Erre te egy mozdulattal közelebb rántottad magadhoz, karjaidat hátára vetetted és karmolászni kezdted. A közelebb kerülésetek miatt Junho rögtön meglelte érzékeny pontodat, melyet egy apró sikollyal adtál tudtára. Láttad az elégedettséget arcán, tudtad, hogy még ennél is gyorsabb tempó következik. Így is történt. Junho még gyorsabban húzogatta benned férfiasságát. Mindketten éreztétek, hogy a te falaid egyre jobban szűkülnek, az ő kis pajtása pedig egyre jobban dagad. Már nem volt sok hátra. Gyomrotokban is megjelent az a furcsa és egyben kellemes érzés. Torkotokon megállíthatatlanul jöttek ki a nyögések és morgások. Fejben visszaszámoltatok…három…kettő…egy… Egymás nevét kiabálva értétek el a mennyei csúcsot. Egész bensődet megtöltötte Junho meleg nedve. Fáradtan, izzadságban tocsogó testtel borult rád. Egészen addig így feküdtetek, míg vissza nem nyertétek normális légzéseteket. Miután ez sikerült, óvatosan kihúzódott belőled, majd melléd feküdt. Te kapva az alkalmon, közelebb csúsztál hozzá, fejedet pedig mellkasára helyezted. Erre ő egyik kezével átkarolt, majd egy puszit adott homlokodra.
-Ez remek volt.-jegyezted meg halkan.
-Őszintén szólva már ez is hiányzott.-vallotta be elpirult arccal.
Gyengéden belebokszoltál vállába, de ezt követően mindketten elnevettétek magatokat.
-Nagyon boldog és hálás vagyok, amiért vártál rám.-mondtad elhaló hangon.
-Már egyszer megmondtam, hogy mindennél jobban szeretlek és ez így is marad örökre.-felelte.
Szavai hallatán melegség töltötte el szívedet. Most már tudod, hogy butaság volt félned attól, hogy elhagy. Tényleg szeret és mindent megtenne érted, csakúgy, mint te érte.
-Remélem tudod, hogy mindennél jobban szeretlek és sosem foglak elhagyni. Minden nap gondolni fogok rád, két évvel később pedig, mikor visszatérsz, pontosan ugyanitt fogok rád várni.
Ezek a szavak csengtek most is fejedben. Valamint ezektől voltál olyan izgatott.
~Vajon tényleg ott fog várni rám?
Remegő lábakkal haladtál a hely felé, ahol utoljára láttad őt. Tenyereid izzadtak. Bal kezeddel gurulós bőröndödet húztad. Szorosan fogtad fülét az izgalomtól. Másik kezeddel a szemedbe hulló hajtincsidet tűrted el. Már azon a hosszú folyosón tartottál, mely odavezet a hatalmas hallba, ahol szerelmed állítólag vár rád. Nyomó érzést éreztél mellkasodban, melynek hatására alig kaptál levegőt. Úgy érzed, mindjárt elájulsz. De mielőtt ez megtörténne, kilépsz az óriási, fényes helyiségbe. Emberek tömkelege futkos fel-alá. Furcsa módon kínosnak érzed, hogy te vagy az egyetlen, aki egy helyben áll. Szemeid gyorsan mozognak jobbra-balra, hogy minél előbb megtalálják a számodra legfontosabb személyt. Lassan fordítod fejedet abba az irányba, ahol megígérte, hogy várni fog rád. És tényleg ott áll valaki. Mivel messze vagy, nem veheted biztosra, hogy Ő az. Lassan elindulsz és egyre közelebb haladsz. Már csak pár méter választ el célodtól, mikor felismered Őt. Háttal áll neked, Ő nem vesz észre téged. Szemeid könnybe lábadnak a meghatódottságtól. Nem tudod elhinni, amit látsz. Azt hitted, hogy ilyenek csak a mesékben léteznek. Gondolkodásodból életed értelmének hirtelen mozdulata zökkent ki, ugyanis megfordult. Rögtön észrevett. Egy hatalmas mosoly húzódik arcára, majd kitárja izmos karjait. Te gondolkodás nélkül engeded el bőröndöd fogantyúját, majd futásnak eredsz. Mikor odaérsz hozzá, karjaiba veted magad. Nem kell sokat várnod és kezei derekad köré fonódnak. Szorosan magához húz és perceken keresztül csak ölelitek egymást. Könnyeid most már patakokban csordogálnak le arcodon, de nem a meghatódottságtól, hanem az örömtől. Mindent kizársz magad körül, semmi sem érdekel, csak te létezel és Ő. Érzed, ahogy óvatosan eltol magától. Azért csinálja, hogy jobban szemügyre vehessen. Csillogó szemekkel néz rajtad végig, majd felemeli kezeit és tenyereit arcodra helyezi. Lassan végigsimítja bőrödet hüvelykujjaival. Érintésére egész tested megremeg. Hiányzott érintése. Ennél jobban csak forró csókjára vágytál. Mintha olvasna gondolataidban, közelebb hajol feléd, majd ajkait tiédre tapasztja. Két év után isteni érzés. Talán még a nevezetes első csóknál is édesebb. Levegőtök már fogytán van, de nem foglalkoztok vele. Mindketten régóta vágytatok erre a pillanatra. Most megkaptátok, így rendesen kihasználjátok. Érzitek, ahogy a levegő felmelegedett körülettetek. Most van itt az idő, hogy leálljatok. Fájó szívvel ugyan, de elváltok egymástól. Egy nagy levegővétel után végre megszólalsz:
-Őrülten hiányoztál.
-Te is nekem.
-Junho…szólítod meg, miközben le sem veszed róla szemeidet.
-Hm?
-Szeretlek!
-Én annál is jobban! Nem is tudod elképzelni, mennyit szenvedtem nélküled. Minden egyes nap csak rád gondoltam és azt kívántam bárcsak itt lennél velem. De tudtam, hogy egy napon visszatérsz és ez erőt adott.
Nem találtál megfelelő szavakat, így helyette egy apró puszit nyomtál dús ajkaira. Ő csak elmosolyodott cselekedeten, majd így szólt:
-Ideje hazamenni.
-Rendben.-mondtad, majd kézen fogva elindultatok bőröndöd felé.
Udvarias fiú lévén nem engedte, hogy te cipeld azt, ő maga vette kezébe és vitte egészen az odakint parkoló autójáig. Miután kinyitotta neked az ajtaját és segített beszállni, bőröndödet bepakolta a csomagtartóba, végül maga is beszállt a járműbe. Beindította a motort, de még mielőtt elindultatok volna, adott egy gyors puszit arcodra. Ezután a lehető leggyorsabban hazafelé vette az irányt. Nem is telt bele fél órába és megérkeztetek közös házatok elé. Mivel két éve nem jártál itthon, egy kis ideig elidőztél annak bámulásában. Csak akkor indultál meg befelé, mikor Junho óvatosan megpaskolta fenekedet. Mikor beléptetek az ajtón, egy hatalmasat szippantottál a levegőbe.
-El sem hiszem, hogy újra itthon vagyok.-mondtad boldogan.
-Pedig ideje felfognod.-ölelt át hátulról szerelmed.
Érezted, ahogy arcát nyakadba fúrja. Először levegővételének csiklandozását majd puha ajkait vélted felfedezni vékonyka bőrödön. Testeden rögtön végig futott a libabőr. Mosolyogva fordultál szembe vele. Kezeidet felvezetted kidolgozott mellkasán. Ő is mosolyogva, valamint kiéhezett szemekkel nézett rád. Szexin megnyalta szája szélét. Értetted, hogy mire céloz. Te is kívántad őt, így karjaidat nyaka köré fontad ezzel közelebb férkőzve hozzá. Közelségeteket kihasználva, rögtön megtámadta ajkaidat, tenyerei pedig fenekedre csúsztak. Először csak simogatta őket, majd ahogy a csókotok is egyre szenvedélyesebb lett, kezeinek is szabad utat engedett és jól megmarkolta formás hátsódat. Akciójára egy enyhe nyögés hagyta el szádat. Nem is kellett neki több, egy gyors mozdulattal ölébe kapott. Lábaidat dereka köré csavartad, megkönnyítve ezzel a dolgát. Nyugodt léptekkel indult el ölében veled szobátok felé. Mikor megérkezett a hatalmas franciaágyhoz, óvatosan ráfektetett, ő pedig térdelve föléd mászott. Csak ekkor szakította meg a csókot. Mélyen szemedbe nézett, majd puszit adott orrod hegyére, ezután arcodra, álladra, majd nyakadra. Itt egy kicsit elidőzött. Miután apró puszikkal halmozta el ezen testrészedet, nyelét kidugva megnyalta azt. Ám ezzel sem elégedett meg, így ajkai közé szívta bőrödet, lila foltokat maga után hagyva. Természetesen nem fájt, inkább élvezted kényeztetését. Nyakad után újra elindult lefelé. Megint puszikkal ajándékozott meg. Kulcscsontodnál kezdte, majd mellkasodra is kaptál, ahol megállt egy pillanatra, ugyanis felsőd szegélye megakadályozta a továbbhaladásban. Gyengéden lefejtette rólad a felsőd és folytatta munkáját. Melleid azon részét vette célba, melyeket a melltartó nem takart, majd hasad következett, végül nadrágodnál megint megállt. Azonban nem vette le rólad, hanem óvatosan hátad alá nyúlt, megemelve téged egy picit, hogy kikapcsolhassa melltartódat. Miután sikeresen levette rólad, szemei rögtön melleidre tapadtak. Pár másodpercig csak nézte őket, amivel rendesen zavarba hozott, majd egyik tenyerével cirógatni kezdte az egyiket. A másikat szájával és nyelvével vette kezelésbe. Testeden kellemes érzés futott végig. Imádtad, ahogy kényeztetett. Hogy ne csak neked legyen részed jóban, pólója alá nyúlva simogatni kezdett hátát. Hamar meguntad ezt a tevékenységet, így levetted róla a fölöslegessé vált ruhadarabot. Kiéhezett szemekkel vetted szemügyre a mostanra még jobban kidolgozott, kockás felsőtestét. Először kezeidet futtattad végig rajta, majd fejedet megemelve lágyan megnyaltad azt. Egy jóleső dörmögés hagyta el kedvesed torkát, mellyel tudtodra adta, hogy élvezi a dolgot. Ezt odalent dudorodó férfiassága még jobban alátámasztotta. Kezeid rögtön afelé vették az irányt és nadrágon keresztül dörzsölgetni kezdted. Junho erre a mozdulatodra lemászott rólad és hanyatt feküdt, hogy jobban odaférjél alfeléhez. Pillanatok alatt lehámoztad róla nadrágját, majd boxerét is, mely alól előbukkant felfelé álló ékessége. Egy féloldalas vigyor jelent meg arcodon, közben pedig megragadtad kezeiddel mimikád okozójának tárgyát. Lassan mozgatni kezdted kezedet fel-le, majd mikor érezted Junho csípőjének apró mozgását, tudtad, hogy megelégelte ezt a tempót és gyorsítanod kell. Azonban csak kimérten cselekedtél, nem akartad, hogy kedvesed nélküled érje el a csúcsot. Mikor úgy érezted, hogy elég lesz, kezdet száddal váltottad fel. Először férfiasságának hegyét nyaltad meg, csak később vetted be egész méretét szádba. Miután előkészítetted kis haverját a fő attrakcióra, újra Junhon volt a sor, hogy téged kényeztessen. Ezt ő is nagyon jól tudta. Nem is habozott sokáig, lerántotta rólad farmeredet, majd bugyidat is és rögtön kezelésbe vett. Combjaid belső felét támadta meg, melyekre finom puszikat nyomott, majd egyre jobban közeledett ékességedhez. Kicsit megugrottál, mikor nedves nyelve hozzáért szeméremajkaidhoz, de hamar hozzá szoktál és élvezni kezdted a dolgot. Ennél már csak az volt jobb, mikor első ujját beléd nyomta. Elképesztően jó érzés volt, ahogy végtagja bensődben fickándozott. Hamar követte azt a második majd egy harmadik ujj is. Ekkor már apró nyögések hagyták el ajkaidat. Ezt észre véve Junho kihúzta belőled ujjait, eltüntetve ezzel a kellemes, bizsergető érzést. De tudtad, hogy nem kell sokáig várnod és az ürességet hamar feltölti duzzadó hímtagjával. Igazad is lett. Hirtelen egy kellemetlen, feszítő érzést éreztél. Átkoztad magadban azt a két évet, amíg távol kellett lenned és elszoktál a nemi aktustól. Kicsit fel is szisszentél, melyre Junho leállt és megsimította oldaladat. Várt, míg megszokod méretét, majd lassan mozogni kezdett. Már ettől a tempótól is majd megőrültél, ám kedvesed nem kegyelmezett, gyorsabb fokozatba kapcsolt át. Erre te egy mozdulattal közelebb rántottad magadhoz, karjaidat hátára vetetted és karmolászni kezdted. A közelebb kerülésetek miatt Junho rögtön meglelte érzékeny pontodat, melyet egy apró sikollyal adtál tudtára. Láttad az elégedettséget arcán, tudtad, hogy még ennél is gyorsabb tempó következik. Így is történt. Junho még gyorsabban húzogatta benned férfiasságát. Mindketten éreztétek, hogy a te falaid egyre jobban szűkülnek, az ő kis pajtása pedig egyre jobban dagad. Már nem volt sok hátra. Gyomrotokban is megjelent az a furcsa és egyben kellemes érzés. Torkotokon megállíthatatlanul jöttek ki a nyögések és morgások. Fejben visszaszámoltatok…három…kettő…egy… Egymás nevét kiabálva értétek el a mennyei csúcsot. Egész bensődet megtöltötte Junho meleg nedve. Fáradtan, izzadságban tocsogó testtel borult rád. Egészen addig így feküdtetek, míg vissza nem nyertétek normális légzéseteket. Miután ez sikerült, óvatosan kihúzódott belőled, majd melléd feküdt. Te kapva az alkalmon, közelebb csúsztál hozzá, fejedet pedig mellkasára helyezted. Erre ő egyik kezével átkarolt, majd egy puszit adott homlokodra.
-Ez remek volt.-jegyezted meg halkan.
-Őszintén szólva már ez is hiányzott.-vallotta be elpirult arccal.
Gyengéden belebokszoltál vállába, de ezt követően mindketten elnevettétek magatokat.
-Nagyon boldog és hálás vagyok, amiért vártál rám.-mondtad elhaló hangon.
-Már egyszer megmondtam, hogy mindennél jobban szeretlek és ez így is marad örökre.-felelte.
Szavai hallatán melegség töltötte el szívedet. Most már tudod, hogy butaság volt félned attól, hogy elhagy. Tényleg szeret és mindent megtenne érted, csakúgy, mint te érte.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése